2016. szeptember 1., csütörtök

6. rész - 2060, Párizs: A Fekete Macska utolsó harca

Míg a többiek még mindig Adrien újonan felfedezett fegyveréről, és a gyakorlat közben történt incidensről beszélgettek, Adrien, Jenny és Időmester visszamentek vizsgálni a kőtáblát. Amikor a kőtábla darabja a helyére került, Időmester érdekes dologra lett figyelmes: - Adrien, idenézz...ezek a koordináták...Hiszen ez a Louvre. - Mike, ugye tudod, hogy ez mit jelent? - kérdezte komoran Adrien. - Igen...nemsokára eljön az ideje a Tízes protokollnak. A következő úticél: 2016, Párizs, de vigyáznunk kell. Ha valami véletlen folytán beleavatkozunk az idővonalba, itt különösen súlyos következményei lesznek. - figyelmeztette társait Időmester.
Nem is tétováztak sokáig, megkeresték a többieket, majd a medálok segítségével a megfelelő időbe utaztak.
- Na és hogyan tovább?- kérdezte Chat Noir.
- Megkeressük a tábla következő darabját. A Louvre-ban van valahol, elrejtve.- Ismertette a tervet Időmester.
Amikor beléptek az ajtón, mindannyian elkezdték keresni a kőtábla darabját. Nem is kellett sokáig kutatniuk utána, ugyanis Volpina megtalála, majd megmutatta a többieknek is.
- Hát, ez könnyen ment - csodálkozott Ladybug.
- Igen. Túl könnyen - gyanakodott Volpina.
-Volpina...mért világít a kezedben a kőtábla? - kérdezte meglepetten Lánglovag, amikor már majdnem kiléptek a múzeumból, és Időmester valami zajra lett figyelmes.
- Ki volt ez? - nézett körül Ezüst Róka.
- Hé! Bárki is piszkálja a hátam, az hagyja abba! - nyavalygott Chat Noir.
Ekkor hirtelen a semmiből megjelent valaki. Sötétszürke ruháját néhol-néhol pár fehér pötty díszítette.
- Hová hová? Csak nem képzeltétek, hogy ilyen könnyen elmehettek a kinccsel - vigyorgott gonoszan.
Egy-két jól irányzott ütéssel a földre terítette Chat Noirt.
Az ellenfél egyszer eltűnt, másszor megjelent.
- Ez egy teleporter! - kiáltott Ladybug, miközben kivédte a támadásokat.
- Vettük észre - állt fel Chat, majd ismét támadásba lendült.
Időmester és Ezüst Róka Volpina segítségével fedezték egymást, habár ők is kaptak néha egy-egy ütést.
- Jó lenne, ha az akumát sikerülne elpusztítani - hárított Ladybug.
- De vajon hol lehet? - vizsgálódott Chat.
Támadás, védekezés. Ez ment egy jó darabig. Időmester megunta a macska-egér játékot: - Ezüst Róka, látsz valamit? - tudakolta Időmester. - Valami nem stimmel...Nem tudok olvasni a gondolataiban - hangzott a válasz. - Hát persze... - mondta dühösen Időmester az ametiszt színűen izzó kőtábladarabra mutatva. Halálfej elátkozta a kőtábla darabját, és egy akumát rendelt az őrzésére. - De a kőtáblát nem pusztíthatjuk el, és már nem bírjuk sokáig - nyögött fáradtan Chat Noir.
-Egy pillanat... - nézte Ezüst Róka egyre fáradó társait, ahogy eredménytelenül próbálják a mindig máshol felbukkanó teleporter támadásait hárítani. Ezüst Róka kettévált, majd Adrien elővette a medálját.  
- Pont ahogy sejtettem - utazik a dimenziók között. Átkalibrálom a medálom, hogy beszorítsa két dimenzió közé, és akkor elkaphatjuk - vázolta a tervet Adrien.
- De vigyázzatok, semmiképp se találhatjuk el a medált, mert akkor minket is fogságba ejt - figyelmeztette társait Időmester. -Adrien, Jéghercegnő, Lánglovag: Ti akasszátok a nyakába a medált, a többiek tereljék el a figyelmét - utasította a csapatot Időmester.
Nagy nehézségek árán Jéghercegnő a teleporter nyakába akasztotta a medált, azonban kitérés közben a teleporter egy támadással át akarta vinni egy másik dimenzióba. - Jéghercegnő, vigyázz! - kiáltotta Chat Noir, majd kettészedett botjának egyik felét az ellenség felé hajította. A bot azonban egyenest a medál közepébe talált, amitől az összetört, és sercegő hang kíséretében zölden szikrázni kezdett. - Idióta!! Mit tettél?! - kiáltott dühösen Adrien.
- Tűnés innen gyorsan! - kiáltott Időmester, ám ekkor már késő volt - a teleporterrel együtt ők is az időörvényben találták magukat.
- Úgy tűnik velem jöttök ti is - nevetett gúnyosan a teleporter. - James, a saját medáloddal felül tudod írni az enyémet? - kérdezte Adrien. - Megpróbálhatom, de nem ígérek semmit - válaszolt Időmester, majd a medálját kezdte állítgatni. Mikor kinyitotta, egy hatalmas kék villanást követően az Eiffel torony lábánál találták magukat.  

2060, Párizs
- Úgy tűnik, sikerült - reménykedett Volpina az Eiffel torony láttán.
- Uramisten...  - szólalt meg Lora elcsukló hangon mikor felnézett.
Tőlük pár méterrel odébb egy 50-es éveiben járó magas, szőke hajú férfi állt.
Fekete bőrruháján és a maszkján szakadások voltak, őszbe forduló szőke haját két macskafül díszítette, a nyakában lévő csengő pedig vörösrézre emlékeztető színű volt. Egy sír fölött állt, kezében pedig egy szakadt, vörös-fekete mintás domino maszkot tartott, majd a síremlékre nézve könnyek gyűltek szemébe, és rozsdásodó botjára támaszkodva a síremlékhez térdelt. - Hiszen ez...Chat Noir! - ismerte fel a férfit Volpina. - Jack, Mia, változzatok vissza. Nem tudhatja meg, hogy kik vagytok - mondta Időmester, mire Ladybug és Chat Noir visszaváltoztak. Ekkor egy hiúz ábrázatára emlékeztető ruhát viselő nő támadt a csapatra.  - Hiúz, nem ismersz meg? Én voltam Ladybug egyik korábbi inkarnációja - ugrott félre Mia Hiúz támadása elől. - Hazudsz! Ladybug meghalt! - kiáltotta Hiúz, majd ütésre emelte botját. - Elég legyen! - kiáltott Időmester, és figyelmeztetésként Hiúz lába elé lőtt. Ekkor egy fehér foltos, páncélszerű ruhát és domino maszkot viselő, afroamerikai férfi ereszkedett le a közeli tetőről. - Hát te ki vagy? - kérdezte Max. - A nevem Hópárduc, Hiúz társa vagyok - mutatkozott be az idegen. Épp a közelben jártam, mikor meghallottam a lövést. Megölhetted volna Hiúzt, de nem tetted - fordult Időmesterhez Hópárduc. - Azért, mert nem akartam megölni - nem vagyunk az ellenségeitek - válaszolt Időmester. A beszélgetést egy teleportálásra képes gonosztevő és egy seregnyi akumatizált ember feltűnése szakította meg, akik a síremlék fölött álló Chat Noirra támadtak. Chat Noir védekezni próbált, de hamar térdre kényszerítették. - Jack, Mia, maradjatok itt, a többiek pedig jöjjenek velem és segítsünk neki - mondta Időmester. Erre támadásba lendültek. - Lánglovag, Jéghercegnő, Ezüst Róka: ti foglalkozzatok a többiekkel, mi hárman elintézzük a teleportert - vázolta a tervet Időmester. Nagy harc vette kezdetét, de a teleporterrel nem bírtak. - Fedezékbe! - kiáltotta Hópárduc, miután fénygránátot dobott. - Hm...kevlar-kompozit testpáncél, füstbomba, horgonypisztoly, párduckarom alakú dobófegyverek, anti-akuma gránát… - elemezte Időmester Hópárduc felszerelését. Közben a többiek Ezüst Róka telepatikus pajzsának segítségével kikerülték a teleportert, és csatlakoztak társaikhoz. Ezüst Róka kettévált. - Azt ne mondd, hogy a barátnőd egy humanoid kwami! - mondta Adriennek Hópárduc. - Pedig így van - mosolyodott el Jenny. - Akkor te Adrien Wells vagy, a W.R.T. egykori alkalmazottja? - kérdezte csodálkozva Hópárduc. - Bizony - mondta Adrien. Te pedig bizonyára André Lahiffe vagy. - Honnan tudod? - csodálkozott Hópárduc. - Ismertem az apádat, Ninot. Az egyik munkatársam volt - mosolygott Adrien. - Khm...nem akarok beleszólni, de a teleporter bármikor ránk támadhat. Ki kéne találni valamit - szakította félbe őket Időmester. Hópárduc, ha van esetleg quantumpatronod, azt használhatnánk. - Ami azt illeti, van - mondta Hópárduc. - Akkor te bedobsz két patront, mi felrobbantjuk őket Időmesterrel - mondta Adrien. Közben a fénygránát hatása múlni kezdett, és a teleporter kezdett ismét Chat Noir felé közeledni. - Most! - adta ki az utasítást Időmester, erre Hópárduc kilőtte horgonypisztolyát egy közeli tetőre, Hiúz pedig botjának két végéből vetőhorgot lőtt két falba, majd a falak között a kábelen csúszva hátulról egy rúgással leterítette teleportert. Hópárduc a levegőből két quantum patront dobott a teleporter mögé, ekkor Adrien és Időmester egy-egy lövéssel berobbantották a patronokat. Ennek hatására teleporter egy ideiglenes dimenzióba került. - Jól vagy? - ment oda Jéghercegnő Chat Noirhoz. - Igen, köszönöm, hogy megmentettetek - hálálkodott Chat Noir és levette a maszkját. - Ez nem lehet… - döbbent meg Volpina. Hiszen ez Adrien Agreste. - Üdvözlöm, Mr. Agreste, a nevem Időmester, sokat hallottam magáról - köszöntötte a megmentettet a Legendák vezetője. - Mégis hová kerültünk? - kérdezte Jéghercegnő Mr. Agreste-től. - Gyertek velem - sóhajtott a férfi, majd otthonába kísérte őket. Otthon már várta őket az idős Marinette. - Nocsak, drágám, nem szóltál, hogy látogatóink lesznek - köszöntötte mosolyogva férjét Marinette. - Épp Mylene sírjánál voltam, mikor egy csapat akumatizált gonosztevő rámtámadt, de ők megmentettek - mondta Mr. Agreste a feleségének. - Marinette? Mármint Marinette Dupain-Cheng? Maga volt Ladybug, ön, Mr. Agreste pedig Chat Noir? - csodálkozott Lora. - Igen, így volt - válaszolta szomorúan Marinette. Volt két gyermekünk...Francois és Mylene. Évekig éltünk boldogan, azonban egyszer Francois megváltozott. Nem vettem észre, de gonosz erők kerítették hatalmukba, majd eltűnt. Attól félve, hogy a gonosz hatalmába kerít engem is, Francois eltűnését követően Mylene-re bíztam Ladybug amulettjét. Ő tovább vitte az örökségem, az ismét feltűnő Halálfejjel is szembeszállt, de Halálfej végül nem csak a talizmánját, de őt magát is elpusztította - mesélte szomorúan Marinette. Eközben Mia és Jack Adrien medálját keresték. Mivel sehol se találták, ezért Ezüst Róka telepatikusan odahívta őket Marinette-ékhez, hogy majd együtt megkeresik. - Mit is keresnek pontosan? - tudakolta Marinette. - Egy ehhez hasonló, zölden szikrázó medált - mutatta a sajátját Időmester. - Áh...valami ilyesmit? - vette ki Adrien összetört medálját Marinette egy kis fekete dobozból. - Hol találta? - csodálkozott Jenny. - A férjem találta a síremléknél - válaszolt Marinette. - Akkor, amint megjavítom, mehetünk is - mondta Időmester. Tartok tőle azonban, hogy a teleporter idejön a medál jelét követve. Adrien, te gyere velem, javítsuk meg a medált, ti pedig vigyázzatok Agreste-ékre - utasította a csapatot Időmester. Alighogy elmentek megjavítani a medált, a teleporter egy újabb sereggel tört rájuk. Ádáz küzdelem vette kezdetét, ám a hatalmas túlerővel szemben tehetetlenek voltak, főleg, hogy Mr. és Mrs. Agreste-t is védeniük kellett. - Segítsünk nekik - vetette fel Adrien. - Nem, nekünk most az a dolgunk, hogy mindenáron megjavítsuk a medált, fogta vissza társát Időmester. Eközben a másik szobában mindenki kimerült a harc során, már nem bírták tovább. Hópárduc és Hiúz súlyosan megsérültek, így Jack, Mia és Jenny kivételével a többiek őket védték. A teleporter ekkor Marinettet vette célba. Jack felkapta Hiúz botját, és átváltozás nélkül harcba szállt a teleporterrel. Eközben Mr. Agreste elkeseredettségében arra kérte Jennyt, hogy egyesüljön vele, aki vonakodva, de belement a dologba. Ezt követően Mr. Agreste ruhája és a botja grafitszürke színben pompázott, csengője ismét arany színű lett. - Még az igazi Chat Noir sem tudott elbánni még a katonáimmal sem, nemhogy velem. Akkor mit akar egy ilyen kis utánzat?! Csak az igazival vagyok hajlandó harcolni - szólt megvetően a teleporter, Jacket pedig a falhoz vágta, és újra Marinette felé közelített. - Az igazit akartad? Hát itt vagyok! - kiáltott Mr. Agreste, és ezüstösen fénylő botjával a teleporterre támadt. - Nocsak, erőre kaptál, vénember? - gúnyolódott a gonosztevő. - Nevess csak, amíg teheted - mosolygott Mr. Agreste vészjóslóan. Amikor a teleporter támadása után ismét el akart tűnni, Mr. Agreste kettészedte botját, teleporter után dobta az egyik felét az átjáróba, de mielőtt eldobta volna, használta rajta a Macskajajt. Ettől a bot, mikor az átjárón belül teleporterrel érintkezett, őt is elkezdte felemészteni. Ekkor beért a szobába Időmester is. - Még nincs vége! - kiáltotta a teleporter. Amikor a teste felemésztődött, az akuma ördögi hangon a következőt mondta: - “Párizs békéjének őre saját társát csalja tőrbe. Elpusztítja majd a teremtés erejét, s kinyitja a Sötétség urának börtönét.”   - Lehet, de az nem most lesz - mondta Időmester, és fegyverével elpusztította az akumát. Közben Mr. Agreste és Jenny szétváltak, Adrien megjavította a medált, és a medálok használatával a Legendák eltűntek. - Na, ez aztán fura egy társaság volt - jegyezte meg Hópárduc, miközben Hiúzzal éjjeli őrjáratot tartottak Párizsban.   

2 megjegyzés: