Időmester és
a Legendák egy romos kolostorba kerültek. – Mit keresünk itt? Egy ilyen helyen
nem talál meg minket Halálfej vagy valamelyik csatlósa? – kérdezte aggódva
Ladybug. – Nem minden az, aminek látszik – mondta Időmester, majd odament az
oltárhoz, és a medálját hozzáérintette az egyik szobor kezében lévő, kb. A5-ös
füzet nagyságú kőtáblához. Ekkor a szobor befordult a falba, és egy folyosón
találták magukat. Elindultak a folyosón befelé, majd nemsokára elképesztő
látvány tárult eléjük: Egy kékeszöld fénnyel megvilágított, a legmodernebb
technológiát felvonultató laborban találták magukat. – Ez meg mi?! – kérdezte Chat Noir döbbenten. –
Isten hozott a W.R.T. egykori
kutatólaborjában - mondta mosolyogva Adrien.
– Pihenjetek, addig Adrien és én megpróbáljuk megfejteni a kőtáblán
található írást – mondta Időmester. A kőtábla vizsgálata során James érdekes
dologra bukkant. Amellett, hogy a Miraculousok eredete nagyjából egyezik az
Alex Wong által mesélt legendával, találtak más érdekességet is. – Adrien,
idenézz – mondta a társának James – az írás egy része…bár a jelek egyeznek, de
az írásmód alapján maximum 200 évvel korábban írhatták rá ezt a részt. És ez
itt nem a régi időkről szól, hanem maximum 20-30 évvel ezelőttről, illetve van
itt egy név: Joseph Ericsson Smith. A kőtábla szerint Smith a Páva amulett
egykori őrzője volt, ám egyik alkalommal sötét erők kerítették hatalmukba.
Miután akumatizálódott, ugyan az amulettjét sikerült elvenni tőle, de nem
változott vissza. Azóta nem találják. – Joseph…Ericsson…Smith… - gondolkozott
Adrien. Egy pillanat…Ezt a nevet láttam Alex munkatársának naplóján. Megvan a
következő úticélunk, de Ladybugot és Chat Noirt csak kis mértékben avathatjuk
be. – Ugye nem arra célzol, hogy…? – kérdezte meglepve Időmester. – De igen,
Ladybug Joseph Ericcson Smith leszármazottja – mondta halkan Adrien.
Mindenki
kényelembe helyezte magát, már-már kezdték élvezni az új helyet, amikor kb. másfél
órával később Adrien és James visszatértek. – Megfejtettük a kőtábla töredékén található
írást. Alex Wong táborában folytatjuk a keresést. Valószínűleg Smith professzor
naplója vezet el minket a kőtábla következő darabjához – mondta Időmester.
Visszamentek Alex Wong táborába és körülnéztek. – Adrien, Jenny és én megkeressük
a naplót, ti maradjatok itt arra az esetre, ha hívatlan vendégek jönnének –
mondta Időmester. Nem is kellett sokáig keresniük, Smith professzor sátrában
ott volt még mindig az asztalon. Ahogy lapozgatták, az egyik oldalpáron Jenny
egy furcsa rajzot vélt felfedezni – Adrien, nézd csak, mit találtam – mondta
Jenny. Időmester és Adrien kíváncsian nézték az oldalpáron lévő rajzot. – Ez
egy térkép – mondta Adrien. – És azt hiszem, én tudom is, hogy hová vezet –
folytatta Időmester. Ez itt egy elhagyatott kolostor alaprajza, ami az egyik
közeli faluban van. Tudtommal évek óta használaton kívül van. – Akkor
indulhatunk is – mondta Adrien, majd Időmesterrel együtt kinyitották a
medáljaikat és egy elhagyott faluban találták magukat. – Mit keresünk ebben a kísértetjárta
faluban? – kérdezte Chat Noir. Ahogy végigjárták a falut, sehol egy lélek sem
volt, egyedül egy lepukkant fogadóban pislákolt egy lámpa. – Ladybug, Chat
Noir: ti maradjatok itt, hátha hívatlan látogatók érkeznek, mi bemegyünk, hátha
a fogadós tud valamit – mondta Időmester. – Nocsak, mi szél hozta magukat erre? –
kérdezte a fogadós meglepetten. – Régészek vagyunk, és a közeli kolostorban
véleményünk szerint egy általunk régóta keresett ősi ereklye van – felelte
Időmester. – Azt a helyet én a maguk helyében messziről elkerülném. Az ottani
szerzetesrend vezetője, Eric Smith… Úgy tartják róla, hogy az ördöggel cimborál
– mondta a fogadós. A helyiek közül – már akik itt maradtak - azt beszélik,
hogy évekkel ezelőtt egy gonosz szellem megszállta Smitht, azóta nem látták. –
Majd vigyázunk – mondta Időmester, majd kimentek. – Na, mondott valami
használhatót? – kérdezősködött Chat Noir. – Csak valami helyi legendát, de
egyértelmű, hogy a kolostorban van a kőtábla másik darabja – mondta Időmester.
Elmentek a kolostorba,
nem sokkal azután, hogy bementek, Ladybug meghúzta az oltárnál lévő szobor
karját, erre az oltárnál lévő kőasztal félrecsúszott, és egy lépcső vezetett
lefelé. – Na jó, ketté válunk – mondta Időmester. Ladybug, Chat Noir és
Jéghercegnő – tiétek az alsó rész, mi körülnézünk idefent. Legyetek óvatosak,
nem kizárt, hogy nem vagyunk egyedül. Ahogy mentek le, különös, ezüstösen
csillogó tócsákat vett észre Jéghercegnő a padlón – Hm…ez különös – jegyezte
meg, de folytatták útjukat lefelé. Már épp a folyosó végére értek, amikor
hirtelen egy fal emelkedett közéjük a padlóból. – Ladybug, Chat Noir, jól
vagytok? – kérdezte Jéghercegnő a túloldalon ragadt társaitól. – Egyelőre
minden rendben – válaszolt Ladybug. – Ez
meg mi? – kérdezte Chat Noir a padlóra mutatva, ahol egyre több ezüstös színű
folyadék jelent meg padlón, majd a folyadékhalmaz lassan emberi alakot öltött.
– Mi a… ?! – kérdezte rémülten Ladybug, de ekkor már rájuk is támadt az
ellenség. Chat Noir azonban botját pörgetve sikeresen hárította a támadást. Ezt
követően támadójuk eltűnt – hát ez könnyen ment – nevetett Chat Noir. Pár
perccel később furcsa ezüstös köd jelent meg a teremben, Ladybug azonnal
összeesett. – Ladybug…Ne… - hallotta Jéghercegnő a túloldalról Chat Noir
elcsukló hangját. Mire Jéghercegnő megfagyasztotta és áttörte a falat, ami
elválasztotta őket, és rátalált társaira, azok már halál közeli állapotban
voltak. Jéghercegnő kiment és egy SOS-feliratot csinált padlóra. - Adrien,
odanézz, valami baj történt a másik csapattal - mondta Jenny a feliratra
mutatva. Ekkor mindannyian lementek, és megtalálták a haldokló Ladybugot és
Chat Noirt. – Mi történt itt? – kérdezte a sokkos állapotban lévő
Jéghercegnőtől Időmester. Miután Időmester meghallgatta Jéghercegnő
beszámolóját, Adrien elővette medálját, kinyitotta, és a medálból kijövő zöld
fény végigkúszott Ladybug és Chat Noir testén. – Ez nagyon rossz… - mutatta
Adrien a medált Időmesternek. –
Higanymérgezés? – kérdezte gondolkodva Időmester. Ilyen körülmények között ez
lehetetlen; Ha csak nem… - vette elő a
saját medálját Időmester, majd a Jéghercegnő által megfagyasztott fal
maradványaira irányította. Hm…Érdekes…Higany és kvarchomok, továbbá valami
ismeretlen szerves eredetű anyag. – Úgy tűnik, az emberünk képes változtatni
testének sűrűségét, és ami rosszabb, bármilyen anyag molekuláris szerkezetét
felveheti – mondta Időmester. – Egyelőre menjünk vissza a fogadóba. Ezüst Róka,
menjetek előre, próbáld őket életben tartani, amíg kitaláljuk, ki lehet ez az Alchemist
nevű fazon – mondta Lánglovag. Nem kellett sok idő, ugyanis a fogadóban, ahol
épp a fogadóst faggatta Időmester Alchemist lehetséges kilétéről, a
beszélgetésük tárgya megjelent a helyszínen, és Időmestert vette célba. Volpina
támadni akart, de Időmester visszavonulást parancsolóan Volpina elé emelte
kezét – Ne csinálj ostobaságot, nem tudjuk, ezúttal mivé változik. Volpina
legnagyobb megdöbbenésére Időmester villámsebességgel kapta elő pisztolyát, és
két lövést is leadott Alchemistre, látszólag hatástalanul. – Nem te mondtad,
hogy gondolkozzak, mielőtt cselekszek?! – kérdezte felháborodva Volpina. – Csak
figyelj – mondta Időmester. A következő pillanatban azonban az Alchemist
testében maradt töltények fényleni kezdtek, és Alchemist hirtelen megbénult. -
Ez mi volt? - kérdezte csodálkozva Lánglovag. - Gyerünk, tűnjünk innen, mielőtt
elmúlik a lövedékem hatása - mondta Időmester. - De mégis mi történt? -
kérdezte Lora, miközben mentek ki a fogadóból.
- A fegyverem amellett hogy elpusztítja az akumákat, képes alkalmazkodni
az ellenség képességeihez és semlegesíteni azt rövid időre - először - mondta
Időmester. Visszamentek a kolostorba, ahol Ezüst Rókának sikerült
semlegesítenie a mérget Ladybug és Chat Noir testében. - Az állapotuk stabil,
de még pihenniük kell - mondta Időmesternek Jenny hangján. - Nos, akkor
Jéghercegnő és Lánglovag: Ti maradjatok itt, és vigyázzatok rájuk, én a
többiekkel visszamegyek az alagsorba, és megkeressük a kőtábla másik felét. Bármi
történik, semmi esetre sem engedjétek, hogy utánunk jöjjenek - mondta
Időmester. Az alagsori folyosó legvégén egy oltárt találtak, az oltárnál pedig
egy kódexet másoló szerzetes szobra volt. Volpina ahogy közelebb ment, furcsa,
hieroglifa- szerű jeleket pillantott meg a kódex lapján. - Ezt nézzétek meg - hívta
oda a társait
Volpina. - Ezüst Róka, állj készenlétben, arra az esetre, ha vendégünk jönne -
mondta Időmester, majd odament a szoborhoz. Amint jobban szemügyre vette,
észrevette, hogy hiányzik az írás egyik fele, és a jelek is egyeznek. - Megvan,
amiért jöttünk, tünjünk innen - mondta Időmester. - Várjatok, valaki jön. Nem
érzem tisztán a tudatát; olyan, mintha folyton változna - mondta Ezüst Róka. -
Ez Alchemist lesz - mondta kissé aggódva Volpina. Még ha a te fegyvered hat is
ellene, önmagában nem lesz elég, hogy legyőzzük. - Ne aggódjatok, van egy
tervem - mondta Időmester. Eközben odafönt Ladybug és Chat Noir Adrienék után
akartak menni a szentélybe. - Még nem vagytok elég erősek a harchoz, pihennetek
kell - próbálta őket visszatartani Lora. - Rendben, maradunk, mondta látszólag
beleegyezően Ladybug, miközben fejével Chat Noir botja felé biccentett. Chat
Noir értette a célzást, következő pillanatban háta mögött kettészedett botját
eldobva leütötte a gyanútlanul őrködő Lorát és Maxet. Bocs srácok, de nem
akarunk kimaradni a buliból - vigyorgott Chat Noir, majd Ladybuggal együtt
elindultak lefelé. Mielőtt elájult volna, Max telepatikus úton figyelmeztette
Időmestert Ezüst Róka segítségével, hogy Ladybug és Chat Noir utánuk mentek. -
Idióták... - füstölgött Időmester. Ha idejönnek, nem tudjuk legyőzni
Alchemistet. Volpina, teremtsd meg a helyiség másolatát és vetítsd ki - mondta
Időmester, majd pár perccel később valami elkezdett csöpögni föntről. - Itt
van.. - mondta Ezüst Róka. Alchemist megjelenésével egy időben, megjelent
Ladybug és Chat Noir a bejárttól nem messze. - Mondtam, hogy maradjatok ki
ebből! - kiáltott oda nekik Időmester, majd három lövéssel beomlasztotta
előttük a folyosót. - Hát ez remek. A saját társaidat is ellenségnek tekinted.
Így könnyen megszerzem tőletek a tábla mindkét darabját - nevetett gúnyosan
Alchemist. Időmester erre elkezdett Alchemistre lövöldözni, Ezüst Róka szintén
hiába támadta. - Csak ennyit tudtok? - kérdezte megvetően Alchemist. - A
látszat néha csal - mosolygott ravaszul Időmester. Volpina, most! Alchemist
valami furcsa vibrálást érzett, de nem történt semmi. - hát ezzel nem mentetek
sokra - gúnyolódott. - Majd meglátjuk - mondta Időmester vészjóslóan. Pár
pillanat múlva a legváltozatosabb jelenségek játszódtak a teremben: szökőár,
tornádó, trópusi forróság, antarktiszi hideg váltották egymást. Alchemist
zavarodottan vette észre, hogy ellenségei nem is érzékelik ezeket a
jelenségeket, viszont az ő teste akaratlanul is alkalmazkodni próbál a
körülményekhez. -Mi történik velem?! Mégis hogyan...?? Nem bírok mozdulni! Mi a
fene folyik itt? - dühöngött Alchemist. - A válasz egyszerű barátom - mondta
Időmester. Amikor két társamat megmérgezted, az analízis során észrevettem,
hogy nem sima Higanymérgezést kaptak, ugyanis ahol voltak, ott a körülmények
nem voltak alkalmasak arra, hogy gáz halmazállapotú Higany jusson a
szervezetükbe. Továbbá a teremben, ahol rájuk találtam, a padlón Higany
nyomokat tartalmazó kvarchomokot találtam. Ebből rájöttem, hogy képes vagy
változtatni a tested sűrűségét, és bármilyen anyag molekuláris szerkezetét
képes vagy felvenni. Ezért kikényszerítettük a folyamatos változást hogy ne
tudd az alakod fixálni. - Itt a vége, az akuma a medáljában van. Időmester,
rajtad a sor! - kiáltott Volpina. Erre Időmester szétlőtte Alchemist medálját.
Miután a medál széttört, egy pillanatra az akuma pusztulása előtt megjelent
Halálfej arca és fenyegetően így szólt - Vigyázz, Időmester, mert közel a vég.
- Nem is hinnéd, mennyire - mondta Időmester elégedett mosollyal az arcán.
Alchemist azonnal visszaváltozott, miután kiszabadult az akuma fogságából. -
Hol vagyok...? - kérdezte meglepetten a magához térő pap. – Biztonságban, Mr.
Smith - felelte Időmester, azzal a medálja villanását követően eltűntek.
Időközben Ladybug és Chat Noir visszamentek Lorához és Maxhez, és együtt várták
a többieket. - Most, hogy már a kőtábla fele megvan, elég információnk van,
hogy kitaláljuk, hogy kezdjünk hozzá Halálfej végleges legyőzéséhez - mondta
Adrien. Ezután a csapat visszatért abba a falusi fogadóba, ahol korábban
jártak, és ott töltötték az éjszakát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése